Lerakási segédlet

A felületet tömöríteni kell – lapvibrátorral, gumi alátét alkalmazásával. Amennyiben nincs oldalsó határolás, biztosítani kell a felületet az oldalirányú elmozdulás ellen. A vibrálás után megfelelő anyag besöprésével újra töltsük fel teljesen a fugákat.

Térkő felületek terhelhetősége, használata és a térkő burkolat tartóssága a kiválasztott kövek minőségén, és annak lerakási módján is múlik.

Térkő választásakor a fizikai terhelést, illetve az időjárási viszontagságokat is vegyük figyelembe. Általában 6 cm vastag térköveket használunk pl.ház bejáratánál, járdáknál, teraszokon, kerti utakon vagy fészergarázsban. Autóbeállókhoz viszont inkább a 8 cm vastagságú köveket használjuk, illetve nagyobb teherforgalomnak kitett terület burkolásához 10 cm vastagságú követ alkalmazzunk.

Az ágyazatnak tömörnek, de vízáteresztőnek kell lennie, hogy az esővíz a fugákon keresztül el tudjon távozni az altalajig. Az ágyazat lehet tömörített zúzottkő ágyazat, melyek összetétele és lerakása meg kell, hogy feleljen a várható fizikai terhelésnek (teherbírás, időjárás). Fontos, hogy a tömörítések során pár centit süllyedni fog az ágyazat, ezért ennek megfelelően töltsük fel.

Fontos, hogy elkerüljük az átnedvesedést, ezért kell, hogy beépítsünk egy minimális lejtést a lerakás során – az épülettől távolodva. A javasolt minimális lejtés 2% , amit a legmélyebben fekvő részen kell betervezni.

Ha nem megoldható az esővíz talajba való elvezetése, alagcsövezést, vagy vízelvezetőt kell beépíteni. Például olyan esetben, amikor a burkolt garázsbejárónál a ház irányába folyik a víz, vízelvezető árkot kell létesíteni.

A fent említett aljzat építésére leginkább durvább, porózus anyagok alkalmasak, mint a durva kavics, zúzottkő, és a legtöbb esetben az aljzatot tömörítjük, és ennek során pár centit süllyed, ezért érdemes magasabbra tölteni. A lefolyócsatornákat egy 10 cm vastagságú betonágyban fektessük, minimum 0,5%-os hosszanti lejtéssel, hogy a víz és szennyeződés el tudjon folyni. Az elvezetőket és lefolyókat a szennyvízcsatornába vezetni tilos!

A burkolt felület kijelölése a legfontosabb előmunka. Egyenes szélű terek és utak esetében könnyű dolgunk van, mert elegendő a sarkokon elhelyezni a jelölőcövekeket.

Néhány tipp a cövekekhez: megfelelő mélyen kell leverni, hogy nehogy kiforduljanak, ne álljanak túl közel a térkőfelület széleihez, hogy ne legyenek útban a munkák során, a kitűzés után a tervezett felület tervezett magasságában zsinórral kössük össze őket, feszüljön a zsinór, ne lógjon be, és már a lejtést is vegyük figyelembe. A lejtés ellenőrzésére 100 cm hosszú léc alkalmas, melynek végén a lejtés mértékétől függően 1 vagy 2 cm vastag rászögelt fadarab található. Amikor vízszintben van a vízmérték, megfelelő a lejtés.

Kertekben, udvaron elképzelhető kör alakú lerakás, ilyenkor a körközépponttól határozzuk meg a kör vonalát, mintha egy körzőt használnánk, és kisebb távolságokra teszünk jelölő cövekeket.

Nem csak esztétikai szerepe van, hanem fontos, hogy keretben tartja a térköveket, megakadályozza azok elmozdulását. Mint a csempéknél, járólapoknál, a térköveknél is előfordulhatnak kis méreteltérések, ezért érdemes előre letenni a köveket, és úgy kijelölni a keretet. Így tegyük le a szegélyköveket: ássunk ki egy körülbelül 20 – 25 cm mély árkot, töltsük fel nedves betonnal, a felületét egyengessük ki, a cövekek között feszítsük ki a zsinórt, majd azok mentén helyezzük el a szegélyköveket, gumikalapáccsal verjük a helyére, majd töltsük fel betonnal.

A beton térköveket, különösen a világos színűeket nem érheti agyag tartalmú töltőhomok, termőtalaj vagy habarcsmaradék.

A legjobb térkő ágyazati anyag a 0/4-es, 0/5-ös frakcióméretű homok, homokos kavics vagy zúzottkő. Az ágyazat tömörítetlen állapotban 3–5 cm vastag legyen, és lécekkel kell egyengetni. A felső értéket ne lépjük túl, hogy megelőzhető legyen a burkolat terhelés alatti deformálódása. Az ágyazatnak egyenletes vastagságúnak kell lennie, nem használható az alapréteg egyenetlenségeinek kiegyenlítésére.

A lehúzott ágyazatra már nem szabad rálépni, és már ekkor ugyanazzal a kereszt- és hosszanti lejtéssel kell rendelkeznie, mint a későbbi térkő burkolatnak. Az ágyazatanyagnak olyannak kell lennie, hogy a kövek bevibrálásakor minden nehézség nélkül lehetséges legyen a kövek megengedett magasságbeli eltéréseinek a kiegyenlítése. A tömörítésnek nem engedő ágyazatanyag a vibrálás során károkat okozhat a térköveken.

Természetes nyersanyagtartalmuk miatt a betonkövek színben eltérhetnek, és ez adja a szépségét is – ezért érdemes úgy válogatni, hogy többféle rakatsorból használjunk, és azokat vegyítsük, ez különösen érvényes a színátmenetes, melíros kövekre, így elkerüljük a színek koncentrációját nagyobb felületen, és sokkal harmónikusabb lesz a felület, kiadva annak természetes jellegét.

A térkő lerakása előre felé haladva, azaz a már lerakott felület felől történik, úgy, hogy közben ne lépjünk rá a lehúzott ágyazatra. A köveket azonos magasságban, szögben és síkban rakjuk le zsinór vagy vezetőléc segítségével. A térköveket soha nem szabad ütközésig egymás mellé rakni, mert lepattogzanak az élek.

A térkövezésnél mindig a kövek raszterméretéhez célszerű igazítani a szegélyezés távolságát, hogy elkerüljük a felesleges vágásokat. Ügyeljünk arra, hogy a vágott kő oldalhossza ne legyen túl kicsi, és a vágóélt még a felületen lehessen lerakni, vagyis először egész köveket rakjunk körbe.

Térkövek és térkőlapok esetében a töréshez, vágáshoz speciális eszközökre van szükség, ezek többsége már bérelhető a nagyobb gépkölcsönzőkben.

Méretek: 2-5 mm az ajánlott méret, és fontos, hogy az alsó és a felső értéket be kell tartani – az alsó érték a kövek mozgása miatt fontos, a felső pedig azért, hogy meg is tudjon szilárdulni a fuga időben. Természetesen javasoljuk, hogy használjanak távtartót, az segít a megfelelő fuga kialakításában.

Fugázóanyagnak a 0/1, 0/2, 0/4 vagy 0/5 mm-es homok, illetve zúzott- kő frakciók alkalmasak, a fugaszélesség szerint.

Fontos: terhelni – vibrálni – csak megszáradt, szilárdult, és letisztított felületet lehet.

A térkő burkolat tartóssága, stabilitása érdekében a legfontosabb a kövek kiváló minőségén kívül a kifogástalan, szakszerű kivitelezés: gondosan elkészített alépítmény, tömörítés, megfelelő fugázás. Mire kell vigyázni, hogyan óvjuk a köveinket? Sokszor előforduló hiba – kerülendő a jégmentesítő só használata, helyette alternatív jégmentesítő anyagokat javasoljunk, mint például 2/5 mm szemcseméretű zúzottkő. A beton különösen „fiatal korában” még nem teljesen ellenálló a jégmentesítő sóval szemben. Ezért, amennyiben a lerakást követő első 3 hónapon belül hó és jegesedés fordul elő, feltétlenül mellőzzük a jégmentesítő só használatát.

Kerüljük a rozsdafoltokat, mivel nehezen távolíthatók el. Problémát okozhatnak a lehelyezett fém tárgyak – például asztalok, szerszámok és más kezeletlen fémből készült tárgyak.

A mészlerakódások – létrejöhetnek olyan tárgyak alatt, amelyek gátolják a víz gyors elfolyását, mint például a virágtartók, amik alatt gyakran lerakódik a mész. Ennek elkerülésére használjunk távtartókat.

Hétköznapi dolgok is árthatnak a köveknek, ezért vigyázzunk, hogy ne öntsünk rá színezett italokat, szörpöket, grillezés során a grillsütőt ne a térkő felületre tegyük, mert a ráfröccsent zsírt nem biztos, hogy el lehet távolítani.

Figyeljünk arra is, hogy a kertben lévő színes gyümölcsök is okozhatnak szennyeződést – ezeknél a legjobb, ha minél hamarabb nedves ruhával áttöröljük, semmiképp ne hagyjuk ott napokra, mert beszívódhat, és foltot hagyhat.

Figyeljünk arra is, hogy ősszel elsöpörjük a leveleket, faágakat, mert a nedves időben azok is nyomot hagynak, és nem lehet a foltot eltávolítani.

Ha mégis szennyeződés éri a kövünket, ami egyszerű vizes lemosással nem távolítható el, szerezzünk be speciális térkő tisztítót, vagy ha türelmesek vagyunk, az időjárási elemek pár hónap alatt megoldják, és elkoptatják.

Ami miatt gyakran meg kell tenni a gyors tisztítást – az a természetes szennyeződés, az algák, mohák, növényi anyagok okozta szennyeződés. Ha hetente többször megtesszük, akkor jó megoldás lehet egy egyszerű söprű, vagy speciálisabb kefe, és a tiszta felület vizes ronggyal való áttörlése.

Az intenzív tisztítás gyakorisága sok mindenen múlik. Ha szeretnénk, hogy a kövünk sokáig vadonatújnak tűnjön, akkor gyakrabban kell tisztítani, ha inkább a patinásodását kedveljük, akkor elég ritkábban. Alkalmazhatunk valamilyen speciális térkőtisztító anyagot, amelyekből ma már rengeteg féle van forgalomban. Figyelmesen olvassuk el azok összetételét és az ajánlását, hogy melyik tisztítószer, milyen szennyeződésre és milyen felületre ajánlott. Pl. beton felületnél ne használjunk savas bázisú szert. Minden esetben végezzünk egy próbát kisebb felületen.

Fugáknál figyeljünk arra, hogy azok mindig fel legyenek töltve. Kimosódása során rövid időn belül töltsük azokat újra. Ha ezt elmulasztjuk, a kövek meglazulhatnak, elmozdulhatnak és előfordulhat, hogy a gyomnövény is megjelenik a kövek közötti fugarésekben.

Fontos! Géppel való tisztítást inkább mellőzzük, akármennyire is vonzónak és gyorsnak tűnhet, de több kárt okozhat, mert kimoshatja a fugákat, elmozdíthatja a köveket. A seprőgépek és magasnyomású tisztítógépek használata is csak kellő óvatossággal javasolt, mert szintén károsíthatja a fugákat.

A felületről a makacs szennyeződések, ragacsok, rágógumi, szurok stb, csak mechanikusan távolíthatóak el, ilyenkor is vigyázzunk, hogy ne okozzunk kárt a felületben.

Minden esetben a gondos, rendszeres tisztítással, elsősorban a száraz felületű, söpréssel járunk a legjobban, és azzal, ha óvakodunk attól, hogy erősebb szennyeződés érje a kövünket. A sár eltávolítása is úgy a legegyszerűbb, ha hagyjuk megszáradni, és a nagy részét lesöpörjük többször, és amikor már csak nagyon vékony réteg van, egyszerű vizes felmosással távolítjuk el a maradékot.